RAID

RAID szintek

RAID 0 (minimum két meghajtó)

A RAID 0-t striped (darabolt) lemezek tömbjével érik el. A darabolást blokk szinten (mint a RAID 4 és 5) végzik, de redundancia nélkül. Ha a RAID 0 rendszerben az egyik drive hibás, akkor minden a tömbben tárolt adat elveszik. Elsősorban néhány alkalmazás teljesítménynövelésére használják, a RAID 0-t nem használják hálózati célra. Lásd még a RAID 0/1-et.

RAID 0/1 (minimum négy meghajtó)

A RAID 0/1 (RAID 0+1 vagy RAID 10) kombinálja az adatdarabolás teljesítményét a RAID 1 hibatűrésével. A RAID architektúrák közül ez a leggyorsabb, és ez az egy képes elviselni több meghajtó meghibásodását. A lemezek fele mehet tönkre, feltéve, ha a hibák nem érintik ugyanazokat az adatokat. Azonban a RAID 0/1 a RAID 1-nél több hátránnyal rendelkezik a költségek terén. A RAID 0/1 négy meghajtót igényel (ebből csak kettőn tárol adatokat) és a meghajtókat párokban lehet hozzákapcsolni kapacitás növelés esetén.

RAID 1 (minimum két meghajtó)

Lemeztükrözésnek vagy duplexszálásnak is hívják (ha két busz adaptert használ). Nagyon megbízható a teljes adatredundancia miatt. Ezt a megbízhatóságot úgy érik el, hogy minden adatot kétszer tárolnak el, az egyiket az elsődeles a másikat a másodlagos meghajtón, amely így egy on-line backup is egyben. A RAID 1 olvasási teljesítménye nagyon jó, mert az adat olvasható az elsődleges vagy a tükör lemezről is. Azonban - mivel két kérést kell kiadni ugyanannak az adatnak a kiírásához - az írási teljesítmény egy kicsit gyengébb, mint egy lemeznél.

A RAID 1 gyenge pontja, hogy minden adatot kétszer tárolnak. Ez a megoldás kétszer több tárolókapacitást igényel, így a nagy rendszerek nagyon drágák. A kapacitás növelésekor párokban kell telepíteni a meghajtókat, az egyiket a tárolásra, a másikat a backup számára. A belépő szintű szerverek és a low end, középkategóriás szerverek esetében, ahol két meghajtónál többre van szükség, jobban megéri a RAID 5 megoldás alkalmazása.

RAID 2 (LAN környezetben nem használt)

A RAID 2 az adatvédelmet több, dedikált paritás meghajtó és bit szintű tükrözött, szinkronizált adatdarabolás segítségével éri el. Ezt a RAID szintet eredetileg RAM hibajavításra (Hamming kód) és lemez hibajavításra használták, mielőtt meghajtó szintűvé vált volna.

A LAN menedzserek bánatára a RAID 2 megoldásokat nem használják hálózati környezetben.

RAID 3 (minimum három meghajtó)

A RAID 3 kombinálja a több lemez közti byte-szintű adatdarabolást (általában szinkronizálva a teljesítmény miatt) az egyedüli paritás meghajtóval. A RAID 3 kiváló teljesítményt nyújt azoknak az alkalmazásoknak, melyek nagy, szekvenciális adatfile-okkal dolgoznak. Tipikusan ilyen a CAD/CAM, a videó-, a kép- és a jelfeldolgozás. Mivel a RAID 3 rendszereket a nagy, szekvenciális átvitelre optimalizálták, a tömbben minden meghajtót el kell érni egy írási kérelemmel. Ez forgási késleltetést válthat ki, ha a meghajtók nincsenek jól szinkronizálva. Végeredményben, ez a RAID architektúra nem megfelelő a tranzakció orientált hálózati alkalmazások számára, amelyek egyszerre több írási és olvasási folyamatot igényelnek.

RAID 4 (minimum három meghajtó)

A RAID 4 hasonlít a RAID 5-re, kivéve azt, hogy egy dedikált paritás lemezen alapul. Ez a paritás lemez gyakran írás kérelmi torlódásokat okozhat. Ennek eredményeként a RAID 4-et nem használják sok tranzakció orientált hálózati alkalmazásnál.

RAID 5 (minimum három meghajtó)

A RAID 5 ugyanúgy feldarabolja az adatokat és a paritás adatokat is a tömbben levő meghajtók között, biztosítva azt, hogy akkor nem veszik el adat, ha egy meghajtó meghibásodik. Azonban, a legtöbb más RAID szinttel ellentétben, a RAID 5 jobb teljesítményt kínál, mert lehetővé teszi a szimultán olvasási és írási kérelmek feldolgozását. A RAID 5 jobb tárolókihasználást nyújt, mert csak egy meghajtót igényel a paritásinformációk számára, függetlenül attól, hogy hány lemez van a tömbben. (Hasonlóan a pótkerék esetéhez: habár az autónak 4 kereke van, mégis csak 1 pótkerékre van szükség). Ezek a jellemzők tették a RAID 5 rendszereket ideális megoldássá a hálózati szerverek számára, míg jóval költséghatékonyabb, mint a kettőnél több meghajtót tartalmazó RAID 1 rendszerek.

A RAID 5 rendszer bővítése esetén egy meghajtó telepítése a kezdő három meghajtós konfigurációba megnöveli a tárolókapacitást. Ráadásul a RAID 5 az egyedüli hibatűrő RAID szint, amely úgy skálázza a teljesítményt, ahogy nő a kapacitás. A RAID 5 olvasási teljesítménye kiváló, mert párhuzamosan több kérelmet is fel tud dolgozni, bár írási teljesítménye lassabb mind a RAID 0-nál mind a RAID 1-nél a paritásszámítások miatt. Ez a teljesítménycsökkenés minimalizálható egy hatékonyabb RAID 5 szoftverrel. Ezenkívül a RAID 5 csökkenti a szimultán írási torlódásokat, amelyeket a RAID 3-nál és a RAID 4-nél tapasztalhatunk.