Samsung SyncMaster 959NF
19 colos monitor

Röviden a Samsungról
A Samsung az utóbbi években igen hatalmasra nőtt. A félvezető alkatrészektől kezdve - akár hihető, akár nem - az autóig szinte mindent gyártanak. A szórakoztató elektronikai, háztartási gépeknek nincs olyan családja, amelyben ne lenne Samsung termék. Ebben az évben az Intel mögött már a második helyen állnak, ha a félvezetőgyártást vizsgáljuk, és a világon a legnagyobb memóriagyártónak számítanak. A számítástechnika területén elsősorban CD/DVD íróikkal/olvasóikkal, megjelenítőikkel, monitoraikkal találkozhatunk, de lehet, hogy nem kell sokat várni a Samsung alaplapokra és videokártyákra sem.

Samsung SM3 személygépjármű

Képcsövek
A teszt előtt kicsit tekintsük át a különböző képcső típusokat. Napjainkban négyféle képcső terjedt el: a lyukmaszkos, a rácsmaszkos, a résmaszkos és a javított lyukmaszkos. Természetesen ezeken belül is jó néhány különböző megoldást alkalmaznak a gyártók, de az alapelv azonos.
Először tisztázzuk, mi is az a maszk! A képernyő apró képpontokból áll, amelyet az katódsugárcsőből érkező elektron eltalál, és ekkor felvillan az adott pont. Ennyire azonban nem egyszerű a helyzet, mert egy képpont is három részből áll: egy piros, egy zöld és egy kék összetevőből. Ebből "keveredik" ki az a többmillió szín, amelyet a monitor meg tud jeleníteni. Azonban nem mindegy, hogy ezek a színes pontok hogyan helyezkednek el egymáshoz képest: ezt határozza meg a maszk, amely egyben pontosítja is az elektronsugarat, azaz nem engedi, hogy rossz helyre csapódjon be az elektron.

Lyukmaszk
A lyukmaszk manapság a legelterjedtebb, legkiforrottabb, legolcsóbb megoldás, a hagyományos televízióknál is ezt alkalmazzák. Az egyes színeknek megfelelő lekerekített lyukak háromszög alakban, egymáshoz képest elcsúsztatva helyezkednek el.
 

Rácsmaszk
A rácsmaszkkal a Trinitron és a Diamondtron képcsöveknél találkozhatunk. Ennek a lényege az, hogy nem elcsúsztatva helyezték el foszforpontokat, hanem egy-egy oszlopban, egymás mellett. A rácsozat vékonyabb, így a megjelenített kép fényesebb lehet, a kontraszt jobb, kevesebb hő termelődik, és a képernyő teljesen sík lehet. Hátránya, hogy a képernyő felső és alsó harmadában mindig látszódik két sötétebb vonal, amelyért a rácsot tartó drót a felelős (a nagyon vékony rácsot pontosan a helyén kell tartani). A mai fejlett technológiáknál ez már nagyon vékony és halvány, ezért kevésbé zavaró, mint néhány évvel ezelőtt. A rácsmaszkot a Sony szabadalmaztatta 1968-ban, majd ez fejlesztette tovább a Mitsubishi. A Sony gyakorlati megoldása a Trinitron, a Mitsubishi-é a Diamondtron nevet viseli.
 

Résmaszk
A NEC megpróbálta egyesíteni a rácsmaszk és a lyukmaszk előnyeit, és kifejlesztette a résmaszkot. Itt is hosszúkásak a foszforpontok, de egymáshoz képes el vannak csúsztatva, így a maszk stabilabb. A kép fényereje nem olyan nagy, mint a rácsmaszk alkalmazásánál, de jobb a lyukmaszknál. Elsősorban a NEC és a Mitsubishi alkalmazza ChromaClrear és Flatron néven.

Javított lyukmaszk vagy elliptikus maszk
Ezt a megoldást a Hitachi fejlesztette ki 1987-ben. A cég egy kicsit más megközelítést alkalmazott, és elsősorban a foszfor alkalmazására helyezte a hangsúlyt a rács helyett. A hagyományos lyukmaszknál a három színnek megfelelő foszforpötty többé-kevésbé egyenlő távolságra van egymástól. A Hitachi csökkentette a vízszintes távolságot, de a torzulások elkerülése érdekében kicsit megnyújtotta a pontokat, így azok nem kör, hanem ovális alakúak. Az EDP legfontosabb előnye a függőleges vonalak finom ábrázolása (hagyományos esetben a függőleges vonalak egy kicsit cikk-cakkosak)., valamint a nagyobb pontosság és fényerő.