Hewlett-Packard
PhotoSmart P1000 nyomtató és Hewlett-Packard C618
digitális fényképezőgép
A
HP közismert világcég.
HP PhotoSmart P1000 tintasugaras nyomtató (60000 Ft)
és HP C618 (eredetileg Pentax EL-200) digitális
fényképezővel (100000 Ft) kapcsolatos, már közel
egyéves tapasztalatomat osztanám meg az olvasóval.
A készülékek kiválasztásakor, még a vásárlás
előtt a viszonyítás alapjául egy húszéves
tükörreflexes teljesen manuális fényképezőgép
szolgált a hagyományosnak mondható negatív előhívás
és papírkép feldolgozásával együtt. A analóg
fotózás hátrányai közül főképpen az
kidolgozás esetlegességét és hosszadalmasságát,
továbbá a drágaságát emelném ki.
A főcél az volt, hogy olcsóbban és gyorsabban
lehessen a kész képekhez hozzájutni, méghozzá
minél kevesebb kompromisszummal.
Csomagolás:
Szokásos HP által megszokott.
Telepítés:
Gyerekjáték az egész.
Tapasztalatok:
A nyomtatással kezdeném a beszámolót, a legjobb
fotóminőségű kép készítéséhez fontos a
megfelelő papír használata. A nyomtató programjánál
be kell állítani a 2400 dpi felbontást és a papír
típusát, többit már a nyomtató elintézi. A
nyomtatás minőségét szép telt természetes színek,
és éles kontúros dinamikus rajzolat jellemzi. Természetesen
a nyomtatónak küldött digitális kép minősége is
nagyon fontos, az akcióban hozzá adott HP C618 digitális
fényképezőgép jól illeszkedik a nyomtató minimális
igényeihez. Ez azt jelenti, hogy az 1200x1600 pixel
éppen elegendő az A4 méretű nagyításhoz, egy
kerettel még nem esik szét a kép.
A digitális fényképezővel a közel egy év alatt
12 ezer képet készítettem, ebből a mennyiségből
kétharmada használható a készítés céljának
megfelelően. Az egyharmad mennyiség azonnal törlésre
került, mivel a képek alapvető problémákkal készültek
el. A problémák közül a kiemelném az életlen,
bemozdult képeket. A lényeg az, hogy a gép alapbeállítása
szerint 1/60 sec az expozíciós idő, ami a kézből
való fényképezéshez viszonylag nagynak mondható,
továbbá az exponáló gomb megnyomása után a gép
előbb fényt mér, élességet állít, majd megtörténik
a kép elkészítése. Az exponálás befejezéséig
az automatizmusok hosszú időt 1/2-1 sec igényelnek,
így a téma vagy a gép könnyen elmozdulhat. A
hagyományos fényképezőgépnél az expozíció
szinte azonnal bekövetkezik, mert a beállításokat
jóval előtte már manuálisan elvégeztük, és
tudatában vagyunk a beállításaink hatására,
magyarul előre felkészülünk a hosszabb expozíciós
időre. A digitális gépnél, hosszú gyakorlás és
tapasztalatgyűjtés után sikerült az életlen képeket
elkerülni a digitális gépet stabilabban kell a kiválasztott
témára tartani úgy, hogy a téma se mozogjon,
illetve a téma az élességállítási mezőben
maradjon. Persze sok gyakorlással meg lehet tanulni a
fókuszfixálást is, amelynek segítségével már
nem kell a témának végig a kép közepén lennie.
Itt említeném meg a digitális fotózás legnagyobb
előnyét, méghozzá azt, hogy csak a használt memóriakártya
vagy -kártyák mérete szab határt a készített képek
mennyiségének, így bátran szinte ingyen lehet
gyakorolni.
Fontos lehet még a digitális gép magas
energiafogyasztása, nagyon falánk módon eszi az
elemeket. A leginkább használható elemeknek,
amelyek az eredeti csomagban is megtalálhatóak
voltak (Lithium 1,5 V) AA ceruza méretűek, és
sajnos elég magas az áruk (1000Ft/db). Én
igyekeztem gyorsan beszerezni ceruza méretű NI-MH
Fujifilm 1600 mAh akkukat (1500 Ft/db), ez a típus
nagy áramokat képes fogadni és leadni, így az 1,2
V kapocsfeszültség ellenére is jól használható.
Megfelelő töltés érdekében a Conrad Charge
Manager 2010 típusú 4 db akkut függetlenül felügyelő
professzionális töltőjét használom (50000 Ft). A
kiválóan feltöltött 1,48 V kapocsfeszültségű
akkukkal, legnagyobb energiafelhasználás közben
vaku és LCD kijelző használattal akár 100 kép is
elkészíthető.
HP C618 gép specifikus tulajdonságait nem sorolnám
fel, de egy-két gondolatban jelezném a hagyományos
fotózáshoz képest igen jó tulajdonságát. A nem
cserélhető 3x-os gumioptika normál használathoz
kiváló, igen szép a rajzolata csekély a torzítása
és magas a fényereje. Külön kiemelném a MACRO fotózási
lehetőségét, melynek használatával igen szép részletgazdag
fotókat lehet készíteni. A legélesebb és
legkontrasztosabb fényképeket úgy kapjuk, ha lehető
legnagyobb zársebességet és legnagyobb mélységélességet
állítjuk be. Ilyen beállításhoz sok-sok fényre
van szükség, ezért nagyon jó megoldásnak tartom a
kézi és automata üzemmódban egyaránt variálható
vaku használatot. Bármely előre meghatározott zársebesség
1/1000-4 sec mellet automatikusan szinkronizál, sőt
igazi rendszervaku tulajdonságokkal bír. A beépített
vaku színhőmérséklete igen jól illeszkedik a napfényhez
és a meleg fényű műfényekhez is. Sajnos nincs közvetlen
külső vaku csatlakozási lehetőség, így 2 méternél
nagyobb távolságoknál már nem elegendő a fény,
szükséges az állvány használata vagy más műfényt
adó világítás.
Ha a műfény határozottan erősebb, mint az egyébként
meglévő természetes fény, akkor többnyire jól állítja
be a színhőmérsékletet, de elég gyakran (50-ből
1-2-szer) téveszt, a hibás színű kép szerencsére
az LCD kijelzőn rögtön látható és a DISPLAY
ki-be kapcsolásával javítható.
Érdekességképpen említeném meg a ritkán, de már
többször előfordult bosszantó hibát:
kinyomozhatatlan okok miatt teljes lefagyás is előfordulhat,
a fellépő hibát csak az elemek kivételével lehet
megszüntetni.
Van egy még rémisztőbb jelenség: az objektív
motoros mozgatása eltéved, végállásra szalad, és
ekkor igen erős kattogó hangot ad, ilyenkor szintén
az elemek kivétele segít.
Egyébként a kis tömör felépítésből adódóan
szinte minden szélsőséges körülmények között:
eső, mínusz 20 fok hideg, erős ellenfény esetén
is jól működik.
Előnyök:
Mindenki számára könnyen használható, számtalan
lehetőség rejlik a rendszerben. Például az infra távirányító,
a TV csatlakozás és a digitális hangfelvétel is
nagyszerűen alkalmazható.
Hátrányok:
Lényegi fejlesztésre nincs mód, nem cserélhető az
objektív, nem cserélhető a CCD és nem köthető közvetlenül
hozzá külső vaku.
Összességében
elmondhatom, igazi barátságba kerültem ezzel a kis
házi fotólaborral, élvezettel kapom elő a már
hozzám nőtt, kis fényképezőt és sok-sok képet készítek
vele. Minden kezdő, a fotózás iránt érdeklődőnek
ajánlani tudom, pedig még a számítógépes digitális
képfeldolgozásban rejlő hatalmas lehetőségről
nem is írtam.
Hódi
Gusztáv
2001.
december 22.
|